2012. június 7., csütörtök

3 Fejezet-a randi


Fejezet 3- a randi
Egyszerre néztünk fel Zoeval, és nagy meglepetésre a fiukat láttuk széles mosollyal az arcukon, az erkélyen állni.
-          Köszönjük az elismerést, nagyon örülünk, hogy boldogok vagytok. – szól Louis
Uramatyám, el is felejtettünk magyarul beszélni, tehát a fiúk mindent értettek, mondanom sem kell mind a ketten Zoeval vörösek lettünk.
-          Nem akartok feljönni? Nézzünk valami filmet jó? – kérdezte Harry
-          Nekem jó! – mosolyogtam fel rájuk
-          Nekem is! – válaszolt Zoe is
Gyorsan felmentünk, és leültünk valamit nézni, közben kiderült, hogy valami horror.
-          Ne már fiúk, muszáj ezt néznünk? – kérdeztem sóhajtva
-          Aha, mivel Harry nem akarta betenni az én és a répáim című filmet.
-          Te hülye, az egy mese, amit legfeljebb Lux szokott nézni! – csattant föl Hazza
-          Tudod, hogy szeretlek, DE ne bánts a répáimat!
-          Én is szeretlek Boo-Bear! – mondta Harry majd megszeretgette Lou-t a kanapén eldőlve, ami egy kicsit sem volt furcsa.
-          Úgy látom, nagyon jól elvagytok, tehát mi megyünk készülődni. – jelentette ki Zoe
-          Lou, mondd, csak mikor indulunk? – kérdezem a szerelmemet
-          1 óra múlva jó neked?
-          Tökéletes, akkor 1 óra múlva, ja és ha beszeretnél jönni a szobába, légy szíves kopogj.
-          Oké. – mosolyodott el
Mikor felértünk a lépcsőfordulóba, ahol a fiúk már nem láttak elkezdtünk ugrálni. Zoe felajánlotta, hogy segít nekem, ha én is segítek neki, persze, hogy belementem. Egy röpke fél óra múlva kész voltam, egy egyberészes ruhát vettem föl, aminek a felső része piros volt, az alja meg farmerszoknya, valamint a szoknya felső részénél volt egy csíkos masni, Zoe szerint ez nagyon jól ált nekem. Zoe egy fehér masnis felsőt, meg egy kék szoknyát vett fel, és természetesem mindketten magas sarkút húztunk. Én gyaloglásra számítottam, ezért csak egy 5 centis magas talpú szandált húztam. Mikor lesétáltam a lépcsőn Lou már ott várt az ajtóban, és láthatóan nyitva felejtette a száját. Nagyon jól nézett ki, egy farmer volt rajta, meg egy piros csíkos felső.
-          Nagyon jól nézel ki. – mosolyodott el majd a kezét nyújtotta, hogy karoljak belé.
-          Te is nagyon elegáns vagy.
-          Mehetünk? – kérdeztem még mindig mosolyogva, ami szerintem nem fog egyhamar leolvadni az arcáról.
-          Persze de hova megyünk?
-          Meglepetés.
Tényleg az volt, kocsival mentünk, és még be is kötötte a szemem, hogy ne lássam, merre megyünk. Nem ment gyorsan vagy csak 50-nel, de hát tudom, hogy nem szeret gyorsan vezetni. Kb. egy fél óra múlva megérkeztünk, segített kiszállni, azonban a szememről a kötést még mindig nem vette le. Mikor aztán megtette, bámulatos látvány tárult elém, egy csodaszép parkban voltunk, melynek a közepén állt egy kis tó, fölötte egy híd ívelt ét, és az egész hely tele volt apró lámpásokkal.
-          Ez a hely csodálatos. – ámuldoztam
-          Még nem is láttál mindent. –mondta, majd egy gyönyörűen megterített asztalhoz vezetett. Alig hittem a szememnek. Az este további része nagyon jó volt, Louval mindenféléről beszélgettünk, majd a vacsora után elindultunk sétálni, és akkor egyszer csak magához húzott és megcsókolt. Istenien csókolt. Mikor elváltunk, majdnem elestem egy kiálló fatörzsben, de Louis elkapott.
-          Nem is tudtam, hogy így megszédítelek!- nevetett majd újra megcsókolt. Az az este volt életem legjobb estéje. Kb. éjfél körül értünk vissza a házba, és miután lezuhanyoztunk, egymás karjaiban aludtunk el. Reggel ugyanúgy ébredtünk fel, mit az előző nap, csak most nem magamtól keltem, hanem arra, hogy valaki simogat. Az a valaki bizony Louis Tomlinson volt, aki amikor rájött, hogy ébren vagyok egy jó hosszú csókkal üdvözölt.
-          Jó reggelt!
-          Neked is! – mosolyogtam fel rá – Hány óra?
-          Fél 11, de Harryék még nincsenek fel.
-          Oké, éhes vagy?
-          Egy kicsit, te?
-          Én nagyon, ha akarod, süthetek valamit.
-          Oké, bár mindig Harry szokta csinálni a reggelimet, de most megcsinálhatod te is. – egyezett bele nagy kegyesen
-          Tojás jó lesz? – kérdeztem ásítva
-          Tökéletes.
Gyorsan felöltöztem, és már éppen léptünk volna ki a szobából, mikor nyílt a szembe lévő ajtó, és kiléptek rajta Hazzáék. Úgy láttam nekik is jól sikerült a randi, mert fogták egymás kezét, ahogy mi is. Zoeval mindentudóan összemosolyogtunk, majd levonultunk a konyhába. Harryvel éppen készültünk volna összeütni valami ehetőt, mikor betódult 3 nevető fiú a bejárati ajtón, pizzás dobozzal a kezünkben.

Véleményt ha olvastad!! :)

2 megjegyzés:

  1. Szia..nagyon jó rész volt..nagyon tetszik a blog..remélem nem fogod abba hagyni és irod tovább:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Te vagy az első kommentáló, úgy hogy nagyon örülök neked, folytatni fogom, már írom a 4.fejezetet, ami egy pár héten belül fenn lesz, csak most nem voltam gépközelben. :)

      Törlés